Ezer arcú női lélek

Nőnek lenni sose volt egyszerű. A régi világban és most sem az. Ahogy cseperedünk fel kislányból, úgy születnek bennünk az indentitások, mert mindenkinek a kedvében szeretnénk járni és szeretnénk szeretve lenni. Úgy igazán. S a világon semmi másra nem vágyunk igazán, ezért ezer arcot és szerepet öltünk magunkra. Vagyunk húgok vagy nővérek, feleségek, anyák, nagymamák, támaszok, vezérek, menedékek, dolgozók, vigaszok, szakácsok, bölcsek, szeretők ... és még rengeteg minden egyszerre, ami közben rengeteg elvárás és nyomás is nyomja a vállunkat; legyünk szépek, kívánatosak, de ne kihívóak, szerények, de magabiztosak, merészek, kedvesek, de ne túl kedvesek, tudjunk minden helyzetet jól és nyugodtan kezelni, türelmesek, nyitottak, de ne túl nyitottak, mert akkor már könnyűvérűnek és felelőtlennek titulálnak.... és a többi és a többi... és mindeközben ezer meg ezer szem tapad ránk, csak ugrásra készen várva a pillanatra, amikor kritizálni és ítélkezni lehet, hogy mikor esünk el, mikor hibázunk és az orrunk alá dörgölhessék a tökéletlenségünk. 

Nem vagyunk tökéletesek, de az Egyetemes Igazság része az a paradoxon, hogy senki sem az, de mindenki úgy jó, ahogy van. Minden arra próbál erőszakosan terelni minket, hogy muszáj tökéletesnek, makulátlannak és hibátlannak lennünk, mert másképp bántani fognak, megaláznak és céltáblákká válunk egy alapból bántalmazó beállítottságuk társadalomban. Hatalmas nyomás alatt vagyunk, mi nők, és hatalmasok az elvárások is felénk, pedig mi tartjuk egymásban a világot. Nálunk van a valódi erő, mi vagyunk a teremtők. Mi vagyunk képesek életet adni, mi tápláljuk a testünkből a gyermekeink, mi találjuk fel a világot mozgató erőket, mi hordozzuk a élet összes ajándékát és áldását. A bőrünkben, a vérünkben, a csontunkban, a szívünkben- lelkünkben. Áldozatok millióit hozzuk meg naponta a szeretteinkért, véget nem érő forrásból merítünk erőt és emberfeletti teljesítményt teszünk le az asztalra napi szinten. Ezer arcot öltünk azért, hogy mindegyikőjük mellett ott tudjunk lenni, akárkikké tudjunk válni, akire épp szükség van, legyen az bárki vagy bármi.

A női lélek végtelen erővel van felruházva. Ám nem csak ettől vagyunk erősek, hanem a szeretettől, ami mélyen bennünk munkálkodik, és akár a Nap fénye, szüntelen beragyog mindent.